Jdi na obsah Jdi na menu
 


Trnávka - Csallóköztárnok

1. 8. 2008


Chronológia dejín obce Trnávka  

 

1275 – prvá písomná zmienka, uhorský kráľ Ladislav IV. daruje zem Tarnuk deťom Andrása Olagyayho, Petrovi a Farkasovi, taktiež Farkasovmu synovi  Andrásovi za to, že Peter Olgyay pod hradom Detrekő sa významne pričinil v bojoch o tento hrad.


Obrazek1345 – Trnávka  sa spomína v zálohovom liste Pavla Chunu


1355 – Trnávka sa spomína v dohodovom liste rodiny Olgyayovcov.


1349 – Jenslius,  richtár zo Štvrtku zabil dvoch nevoľníkov a ukradol im štyri kone pričom jeden z nevoľníkov bol z  Trnávky. Majiteľ obidvoch nevoľníkov, Andics Olgyay sa obrátil zo sťažnosťou na richtára k vtedajšiemu ališpánovi Jánosovi Orrosovi.


1354 – uhorský kráľ Ľudovít I. daruje časť Trnávky, synom Lőrincza Tótha, Miklósovi a Lőkösovi.


1355 – syn  Andreja Olgyayho János, dáva do zálohu kus pôdy za 8 mariek sedmohradskému vajdovi Mikulášovi Kontovi. Syn Ondreja Chuna Olgyayho, Pavol, prepúšťa Trnávku kráľovskému taverníkovi Lőrincovi Kontovi.


1357 – Petrov syn, Beke predáva 17 jutrov pôdy v Trnávke Mikulášovi Kontovi.


1367 – syn Ladislava Tárnokiho, Mikuláš Tárnoki, syn Bökénya Németiho, Tomáš vynucovali od svojich nevoľníkov obrovské nájomné za pôdu.


1381 – sú vymenovaný nevoľníci z Trnávky.


1407 – jednu tretinu Trnávky darujú syn Mikuláša Tárnokiho, Michal a syn Petra, Jakub synovi Andrása Isteiho, Jánosovi.


1439 – po smrti Jánosa Tárnokiho, ktorý umiera bez potomkov, prechádzajú jeho makjetky v Trnávke na Ladislava Nagya Gutoriho.


1450 – Ladislav Nagy Gutori sa súdi o svoj majetok Tárnokpuste.


1553-1787 – obec je vedená v portálnom súpise, ako majetok staro-budínskych mníšok a to až do doby kým cisár Jozef II. tento ženský rád rozpustil.


1787 – Trnávka prechádza do držby kráľovskej pokladnice.


1830 - 1866 – vypukla cholera. Niektoré rodiny úplne vymreli.


1848 –19.januára Dunaj pretrhol hrádzu a zaplavil plošiny Trnávky, 7. mája o 4-tej hodine sa povstalecké jednotky pohly cez Rohovce, a prišli do Trnávky, kde pred dedinou založili tábor. Medzi 7. až 12. májom sa povstalci pohybovali na území Trnávka – Šamorín – Mliečno…”


1848 - 1850 – bola postavená kaplnka v Trnávke. Pravdepodobne sa stavala pod vedením murárskeho majstra pána Neshlebu z Jelky.


1849 – prvý zvon kaplnke darovala pani kňažná Žofia Lichtenstein.


1863 – na rázcestí medzi Báčom a Rohovcami dala obec Trnávka postaviť sochu Svätej Trojice.


1869 – v Trnávke vyhorelo sedem domov od kaplnky, po dom Andrása Tótha.


1873 – bola postavená Rímskokatolícka cirkevná ľudová škola, vypukla kiahňová epidémia, následkom ktorej zomrelo veľa ľudí z obce.


1880 – v obci vznikol Dobrovoľný požiarnícky spolok, ktorý fungoval spoločne so spolkom v Rohovciach. Spolupráca trvala dva roky, po následnom oddelení, vznikol samostatný požiarnícky oddiel v Trnávke, ktorého prvým veliteľom bol Mark Mester. 


1890 – vysádzanie stromov do ovocného sadu za kaplnkou, tunajšie šľachtené ovocie sa stalo zanedlho známym po celom okolí. Počas výsadby stromov sa sem zatúlala cigánska karavána z Rumunska, ktorá sa tu zdržala dlhšiu dobu a pre obyvateľov obce vytesala veľké množstvo drevených korýt. Požiarnícky spolok v Trnávke postavil dvadsaťštyri metrov vysokú rozhľadňu na mieste, kde dnes stojí Socha hrdinov.


1898 – oproti domom v majori dal pán Antal Németh postaviť kamenný kríž. Vznikla prvá strojárska spoločnosť v obci, ktorá mala troch členov. Zaoberala sa mlátením obilia.


1902 – pán Antal Németh a jeho pani Julianna, rod. Tóthová dali postaviť vežu kaplnky a zväčšili sa aj samotné priestory budovy. Pán Antal Németh daroval kaplnke nový zvon vážiaci 76kg. Prestavba školy, ku ktorej sa pristavala aj ďalšia učebňa. Na stavbe pracoval Šamorínsky murársky majster Bartó. Bolo založené spotrebné družstvo a gazdovský kruh z iniciatívy miestneho učiteľa Frenca Sztanka.


1903 – pán Vendel Szalay dal postaviť drevený kríž vedľa kaplnky.


1905 – pľúcna tuberkulóza v obci.


1906 – pastieri z Trnávky hnali 14 prasiat na pastvu. Keď sa nachádzali na ceste smerujúcej do Macova udrel do nich blesk a zabil ich.


1907 – v obci bola založená tzv. Csémyho strojárska spoločnosť.


1908 – v chotári ležiacom kolmo na cestu vedúcej do Malej Paky, dal postaviť pán Alajos Németh drevený kríž.


1908 – 1914 – na následky týfusových ochorení v obci, zomrelo mnoho mladých ľudí.


1912 – miestny učiteľ Mihály Csiba založil v Trnávke Rímskokatolícky mládežnícky spolok.


1914-1918 – Prvá svetová vojna 


1916 – počas Prvej svetovej vojny vojsko vzalo zvon z kaplnky, ktorý daroval pán Antal Németh.


1919  Zákon o pozemkovej reforme.


1921 – Rímsko-katolícky mládežnícky spolok dal postaviť Sochu hrdinov na počesť obetiam Prvej svetovej vojny.


1926 – miestny učiteľ, Lehotay Károly si zaobstaral prvé rádio v obci.


1930 - 1931 – zhoršujúce sa hospodárske pomery, v obci po prvý raz nezamestnanosť.


1931 – bola postavená budova kultúrneho domu mládeže.


1936 –Pán Imre Németh a jeho pani dali postaviť v cintoríne veľký kríž. Kríž postavil pod dohľadom murárskeho majstra Vilmosa Tótha, murár József Szitás. Na nariadenie štátneho úradu bolo presťahovaných 17 rodín z obce Macov do Trnávky. Týmto spôsobov v obci vznikla nová štvrť, obývaná spoločenstvom prisťahovalcov, ktoré nazvali Kistárnok (Malá Trnávka).


1937 – 3.októbra sa konalo slávnostné odhalenie Pamätnej tabule hrdinov vojny. Stavba a vysvätenie kaplnky v cintoríne, ktorú dala postaviť obec v spolupráci s murárskym majstrom Vilmosom Tóthom. 2.novembra, na Deň svätých sa konala vysviacka kaplnky. Bol tiež umiestnený kríž na strechu kaplnky.


1938 – Čiastočná mobilizácia. 1.mája bola vysvätená v kaplnke soška Ježiša a Svätej Terezy i zvon, ktoré kúpili a dali vysvätiť deti Istvána Tótha.V obci vypukla slintačka, krívačka a bravčová ruža. 5.novembra o 10.00 zazneli všetky zvony Maďarska, ktoré mali znamenať, že Dunaj už nie je viac hranicou.


1940 –11.mája bola nariadená čiastočná mobilizácia, viacerí z obce museli narukovať. Maďarsko vydalo ultimátum Rumunsku, kvôli Transylvánii. 27.augusta bol veľký požiar v obci, keď horeli v záhrade majera dve tabakové stodoly. 


1941 – 22.júna sa začala vojna medzi Maďarskom a Ruskom. Okolie obecnej studne, ležiacej oproti kaplnke, dal župný úrad štátnej výstavby vyvýšiť o 70cm a upraviť križovatku


1944 – 10.septembra bol nálet nad Báčom. Jedno z amerických lietadiel bolo zasiahnuté. Posádka vyskočila padákom a pristáli na území neďaleko Trnávky, ktorých sa podarilo zajať. 20.októbra do Trnávky prišli nemecký letci, ktorý postavili barikády a následne v chotári Trnávky a Blatnej na Ostrove začali zo stavbou letiska. 22.októbra do Trnávky prišli predstavitelia kultúry, predsedníctva vlády, všetci členovia maďarskej inteligencie, ktorý utekali pred Sovietskym vojskom. Boli to členovia maďarského nacistického hnutia. 21.decembra prišla do Trnávky praporová pechota. Boli to egerský pešiaci. Ich veliteľom bol Csollányos. Obyvatelia obce vojakov ubytovali. Na druhý deň Vianočný prišli do obce husári zo Székesfehérváru.


1945 –Do Trnávky sa nasťahovala sikuetská divízia. 1.apríla ráno ešte tiahli cez obec nemecký a iný utečenci. Poobede prichádzajú Sovietske vojská. 9.mája sa skončila vojna. 24.júna bol na jednu noc ubytovaný v Trnávke kozácky pluk,  zložený  asi z 3000 vojakov. Vrátili sa tzv. usadlíci, ktorý boli po roku 1938 v novembri vykázaný z obce. Ľudia maďarskej národnosti stratili svoju štátnu príslušnosť.

1946 1948 Násilné deportácie občanov maďarskej národnosti

1946 – 26.mája sa konali voľby do národného zhromaždenia. Občania maďarskej národnosti voliť nemohli, keďže boli zbavený občianstva.

1947 – 14.marca bombardoval sa zamrznutý Dunaja, aby sa uvolnili zamrznuté ľadové tabule. 15. bol vyhlásený poplach v obci. Každý muž musel ísť pomáhať pri pomocných záchranných prácach okolo hrádze. 16.sa ľady pohli, už nehrozilo nebezpečenstvo.

1948 – 28.februára prevzala vládu v krajine Komunistická strana. 30.mája sa konali voľby, ešte stále bez Maďarov, ktorý volebné právo nemali. 11.septembra sa skončilo vysťahovanie. 10.októbra bolo zavedené školské vyučovanie aj v maďarskom jazyku. 14.októbra zahlásili v rozhlase, že každý Maďar žijúci na území ČSR dostane Československé občianstvo.

1949 – 8.januára sa začalo s prísunom deportovaných obyvateľov z Čiech a Moravy. 10.februára sa konala hromadná prísaha občanov maďarskej národnosti, na základe podaných žiadostí o štátne občianstvo. V obci vypukol mor ošípaných.  24.novembra 1949 odštartovala autobusová doprava z Trnávky do Bratislavy. Mládežnícky spolok začal opäť svoju činnosť ako kultúrny spolok. Založenie JRD.

1950 – 22. Vybuchla bomba u Károlya Marácsa, tri deti, ktoré sa s ňou hrali sa zranili. 26.júla prišli do obce inžinieri s cieľom hospodárskeho a technického vymerania chotára. Prvá škôlka bola umiestnená v dome Istvána Németha. V Trnávke bola zriadená stanica pre traktory v dome Mátyása Vesztega.

1951 – Miestnu krčmu prevzal štátny podnik s názvom „Budúcnosť, 10.marca  zapli prvý raz elektrinu. Koncom mája JRD po prvý raz umelo pripúšťalo, následne prišlo na svet zdravé teľa. V júni vyšlo nariadenie o všeobecnej pracovnej povinnosti. 17.augusta sa zavádzal telefón v obci.

1953 23.apríla sa konala v obci verejná dražba. Predával sa jeden šijací stroj. O dražbe vydal rozhodnutie Ľudový súd v Šamoríne 14.apríla 1953. Vymáhajúcou stranou bol Miloš Navrátil z Belovej Vsi a stranou dĺžiacou Michal Tóth z Trnávky.

1958 Vybudovanie miestneho rozhlasu správy do tejto doby roznáša obecný bubeník.

1959 výstavba 4 závlahových studní

1962 zjednotenie družstiev Trnávka, Macov, Rohovce.

1963 Zoštátnenie družstva v Trnávke a následné pripojenie k  štátnemu majetku v Hubiciach.

1965 hospodárstvo v Trnávke pripojené k štátnemu majetku v Rohovciach.

1968  rok priniesol zo sebou množstvo spoločenských, politických a hospodárskych zmien. 

1963 V januári roku 1963 došlo k zjednoteniu družstiev V Rohovciach Macove a Trnávke

1972 6.sept. vznik MV Národného frontu v Trnávke. Koncom roka vypukla choroba hovädzieho dobytka – slintačka a krívačka.

1973 v obci sa založila MO Slovenského zväzu žien

1975 Výstavba štvorbytovky Oprava cesty na Čukárskej ulici

1976 k Trnávka bola pričlenená obec Macov, ako časť obce Trnávka.

1977 9.sept. sa v Trnávke usporiadala výstava zameraná na život ľudí v Sovietskom zväze a VOSR. Boli vykonané práce na oprave Čukárskej cesty.

1979 Výstavka šikovných rúk, V investičnej časti akcie „Z“  si tento rok obyvatelia obce Trnávka postavili dom smútku. Vznikla samostatná stranícka organizácia, ktorj prvým predsedom sa stal Štefan Lengyel.

1980 existujú v obci ešte cesty. Ktoré sú prašné, nevyasfaltované. Tento rok sa konalo prečíslovanie domov v obci.

1981 bolo zrušené školské vyučovanie v Trnávke.  Od tohoto roku deti z Trnávky navštevujú školu v Rohovciach.

1982 v Trnávke bola založená MO Slovenského zväzu drobnochovateľov, prvým predsedom sa stal Alexander Méry. 

1985 13. 12.  prebehlo v Trnávke slávnostné odovzdanie nového kultúrneho domu.

1986 v rámci reorganizácie na štátnom majetku v Rohovciach sa orná pôda a hospodárstvo v Trnávke rozdelilo medzi Poľnohospodárske družstvo Modrý Dunaj Šamorín, Plemenársky podnik Šamorín a Semex Kvetoslavovo.

1987 na farme v Trnávke sa vyskytla enzootická bovinná leukóza u hovädzieho dobytku

1989 Nežná revolúcia – začiatok politických a hospodárskych zmien, ktoré ovplyvnili aj život obyvateľov Trnávky.

1990 26.januára znik MO Nezávislej maďarskej iniciatívy (FMK) v Trnávke.Voľby 8. a 9. júna sa po 44 rokoch uskutočnili v Česko-Slovensku slobodné demokratické parlamentné voľby.  23. – 24. novembra 1990 sa konali komunálne voľby.  1.októbra nadobudol účinnosť zákon o reštitúciách.

1991 renovoval sa kostol v Trnávke. 27.februára sa Trnávka stáva jedným zo zakladajúcich členov Združenia miest a obcí Slovenska. Bola obnovená kaplnka v miestnom cintoríne a previedla sa aj rekonštrukcia požiarnej zbrojnice. 

1992 od 5. 3.  je Trnávka oficiálne členom ZMOS, 26. 11. 1992 bola obec prijatá aj za riadneho člena Podunajského regiónu.  26. 6. sa obec stala spoluzakladateľom ZHOŽO. Tento rok bola slávnostne odovzdaná nová budova obecného domu v Trnávke.

1993 Od Trnávky sa odčlenila časť obce Malá Trnávka, ktorá bola následne pričlenená k obci Macov.

1992/93 O polnoci z 31. 12. 1992 na 1.1. 1993 zanikla Česko-Slovenská Federatívna republika, prebehla plynofikácia obce

1994 návšteva päť člennej delegácie Európskej rady v Trnávke, konali sa oslavy „Dňa zmierenia, bol schválený zákon o dvojjazyčnom pomenovaní miest a obcí,

1995 28. júla oslavy 720 výročia prvej písomnej zmienky o obci.

1996 bola vydaná prvá pohľadnica obce

1997 Obec dala vyhotoviť novú pamätnú tabuľu padlým v II. svetovej vojne. Miestny detský bábkarsky súbor „Kaktusz“, úspešne účinkoval na medzinárodnom bábkarskom festivale a získal jednu z hlavných cien. V septembri udrel blesk do elektrického vedenia pred Obecným úradom. Obecný úrad odkúpil budovu potravín a pohostinstva od SD Jednota. 

1998 spomienková akciu v Trnávke, pri príležitosti 150 výročia revolúcie v rokoch 1948/49. Obec zakúpila pre vlastné potreby mobilný telefón, keďže telefónna ústradňa v Dunajskej Strede vyhorela. 

1999 Stretnutia násilne vysťahovaných obyvateľov Trnávky. V obci bola založená kompostáreň.

2000 Bol zavedený internet vo viac ako 100 ročnej obecnej knižnici, Od 30. marca do 1. apríla sa konala Poľovnícka výstava v miestnom kultúrnom dome, 28. mája 2000 sa uskutočnilo v Trnávke kultúrne predstavenie detí z materských škôl po názvom „Sok kicsi sokra megy“, vo veku 82 rokov zomrela v Trnávke spisovateľka Ordódy Katalin, 23.novembra sa v Trnávke konalo zasadnutie starostov Regionálneho združenia Podunajsko, tento rok sa uskutočnila fúzia futbalistov TJ Báč a TJ Trnávka. Bol obnovený kamenný kríž v Trnávke. 

Copyright Štafan Bohuš

Literatúra:

Kol. aut.: Encyklopédia Slovenska...

FÉNYES, E.: Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. IV. kötet.

Kol. aut.: Ottova encyklopédia. Slovensko A - Ž.... 

HÁZI, J. Pozsony vármegye középkori földrajza...

IPOLYI, A.: Csallóközi utiképek...

Kol. aut.: Vlastivedný slovník obcí na Slovensku. zväzok III.

Kol. aut.: Súpis pamiatok na Slovensku. časť III.

Navrátil, Ľ. – Banič, V. – Áč, P. – Végh, F. – Rajský, D. – Kmeť, V.: Srdce žitného...

BOROVSZKY, S.: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye

Štátny okresný archív Šaľa

TÓTH, J.: Kronika obce Trnávka

 

Csallóköztárnok történelmi kronolóogiája

 

1275 – első írásbeli említés Tárnokról: IV. László magyar Király Tarnuk földjét odaadományozza Olgyay Endre fiainak Péternek és Farkasnak, úgyszintén Farkas fia Endre pozsonyi várjobbágynak azért, mert Olgyay Péter a Deterkő vára alatt harcolt és megsebesült. Ebben az időben még Tárnok lakatlan.

1349 – Jenslinus csütörtöki bíró megölt 2 jobbágyot és elrabolta 4 lovukat. Az eggyik jobbágy tárnoki volt. Mindkét jobbágy tulajdonosa Olgyay Andics panaszt emelt a bíróra az akkori alispánnál Oross Jánosnál.

1354 – I. Lajos magyar király Tárnok egy részét odaadományozza Tóth Lőrincz fiainak, Miklósnak és Lőkösnek.

1355 – Olgyay Endre fia János, zálogba ad Kont Miklós erdélyi vajdának tárnoki földjéből. Ugyanebben az évben Olgyay Chuna András fia Pál átengedi tárnoki birtokát Kont Lőrincz királyi tárnokmesternek.

1357 – Péter fia Beke 17 hold földet ad el Tárnokon Kont Miklósnak.

1367 – Tárnoki László fia Miklós, Tárnoki Németi Bökény fia Tamás jobbágyaitól hatalmas földbért erőszakoltak ki.

1381 – Tárnoki jobbágyok névszerinti felsorolása

1407 – Tárnok egynegyed részét, Tárnoki Miklós fia Mihály és Péter fia Jakab, odaajándékozza Istei András fiának Jánosnak.

1439 – Tárnoki László halála után vagyona Gutori Nagy Lászlóra száll át.

1450 – Gutori Nagy László pereskedik Tárnokpusztáért.

1553 – 1778 – Tárnok az óbudai apácák birtoka mindaddig, míg II. József császár ezt a női rendet feloszlatta.

1787 – Tárnok a kincstár tulajdonába kerül.

1830 – 1866 – Kitört a kolera járvány. Némely családok teljessen kipusztultak.

1848 – 1849 – Szabadságharc

1848 – január 19-én Duna átszakitotta a gátat és elöntötte Tárnok területeit.

Május 7-én szabadságharcosok tábort vertek Tárnok előtt.

Május 7 és 9 között is Tárnok környékén mozogtak a szabadságharcosok.

1848 – 1850 – felépült a tárnoki kápolna Neshleba építész mester vezetésével.

1849 – Lichtenstein Zsófia hercegnő megajándékozta a tárnoki kápolnát haranggal.

1863 – Bacsfa, Nagyszarva és Tárnok közötti keresztúton a község felépíttette a Szent Három szobrot.

1869 – Tárnokon nagy tűz ütott ki. Leégett hét ház – a kápolnától Tóth András házáig.

1873 – Felépült a Rómaikatolikus Egyházi Népi Iskola.

Kitört a feketehimlő járvány, melyben elpusztult sok tárnoki lakos.

1880 – Tárnokon megalakult az önkéntes tűzoltó egység, mely a Nagyszarvai Tűzoltó Társaságal működött együtt.

1882 – Látrejött az önálló Tárnoki Tűzoltó Társaság, melynek első parancsnoka Mester Márk volt.

1890 – Gyümölcsfák ültetése a tárnoki gyümölcsösbe a kápolna mögött.

Cigány karaván Transilvániából, mely hosszabb ideig a faluban tartózkodott és a lakosság számára fateknőket faragott.

A tűzoltó társaság felépített egy 24 méter magas kilátótornyot.

1898 – A majori házakkal szemben Németh Antal felépítette a kőkeresztet.

1902 – Németh Antal és felesége Júlia felépíttették a kápolna tornyát. Egyúttal az épület belső részeit is megnagyitatták.

Németh Antal egy 76 kg harangot is adományozott a kápolnának.

Átépült az iskola épülete, melyhez egy új tantermet is hozzáépítettek.

Sztanka Ferenc javaslatára megalakult a fogyasztási szövetkezet és a gazdakör.

1903 – Szalay Vendel felállítatta a kápolna melletti fakeresztet

1905 – Tüdőtuberkulózis tört ki a közsögben.

Egy villám pusztított el néhány pásztort, mikor legelőre hajtották disznóikat.

1908 – A Kis Paka – i úthoz merőlegesen fekvő határban Németh Alajos felépíttette a fakeresztet.

1908 – 1914 – Tífus megbetegedésak által meghalt sok tárnoki fiatal.

1912 – Csiba Mihály, helyi tanító megalapította a Rómaikatolikus Fiatalok Társaságát.

1914 – 1918 – Első világháború

1916 – hadsereg elvitte azt a harangot, melyt Németh Antal adományozott a kápolnának.

1918 – Megalakult Csehslovákia.

1919 – Földreform

1921 – Rómaikatolikus Fiatalok Társasága felépítette a Hősök szobrát.

1926 – Első rádió készülék, Lehotay Károly helyi tanító tulajdonában.

1930 – 1931 – Romló gazdasági helyzet. Tárnok történelmében először találkozunk munkanélküliséggel.

1931 – Felépült a Fiatalok Művelődési Házának épülete.

1936 – Németh Imre és felesége felépíttették a nagy keresztet a helyi temetőben.

Az állami hivatal elrendelése alapján 17család Macházáról Tárnokba költözött. Tárnokon így egy új falurész alakult, melyet a helybeliek Kis Tárnoknak neveztek el.

1937 – Október 3-án ünnepélyesen elhelyezték és felavatták a Hősök szobrán lévő háború hősei emléktábláját.

Ebben az évben épült fel a temetőben lévő kápolna.

1938 – november 5–én megszólalt Magyarország összes harangja, ami azt jelentette, hogy a Duna többé nem határ.

1940 – Magyarország ultimátuma Romániának – több tárnoki férfi bevonult a hadseregbe.

1944 – szeptember 10–én repülőtámadás Bacsfa felett. Az egyik amerikai gépet eltalálták. Katonák a fedélzetről ejtőernyővel menekültek és Tárnok határában értek földet, ahol fogságba ejtették őket.

Október 20-án német pilóták érkeztek a községbe – Tárnok és Bacsfa határában repülőteret kezdtek építeni.

Október 22-én érkezett Tárnokba a Magyar Kormány elnöksége, kultúra és az inteligencia képviselői, kik a Szovjet Hadsereg elől menekültek.

December 21-én az egri gyalogoskatonák és Karácsony második napján pedig a Székesfehérvári huszárok szálltak meg a faluban.

1945 – Áprílis 1-én reggel még német és más katonák haladtak át a községen, de délután már megérkezett a Szovjet Hadsereg.

Május 9-én végetért a II. világháború.

Június 24-én egy 3000 tagú kozák csapat tartózkodott Tárnokon.

Visszatértek az úgynevezett újtelepesek.

Magyar nemzetiségű polgárok elveszítették állampolgárságukat

1946 – 1948 – Magyar nemzetiségű lakosság erőszakos deportálása

1946 – Május 26-án választások a Nemzeti Tanácsba. Magyar lakosság megfosztva állampolgárságától nem választhatott.

1948 – Február 28-án az országban átvette a hatalmat a Komunista Párt.

Október 10-én újra bevezették az iskolákban a magyar nyelvű tanítást.

1949 – Február 10-én tömegeskü letétele után a magyar lakosság visszakapta állampolgárságát.

November 24-én elindult az első rendszeres autóbuszjárat Tárnokról Pozsonyba.

Létrejött az egységes földműves szövetkezet.

1951 – Március 10-én elősszor kapcsolták be a villanyt Tárnokon

Augusztus 17-én a községbe telefont vezetnek.

1958 – Kiépült a helyi hírközlés - ezidáig a híreket dobos hordta szét.

1956 – Tárnokon bombarobanásokat lehet hallani a határon túli vidékekről.

1968 – Társadalmi, gazdasági és politikai változások az országban. Varsói Szerződés öt országának hadserege bevonul az országba. Tárnokot ez közvetlenül nem érinti.

1963 – Januárban egyesültek a Nagyszarva – i, Macház – i és a Tárnok – i szövetkezetek.

1979 – Tárnoki polgárok halotasházat építettek a helyi temetőben.

1985 – december 13-án ünepélyesen átadták az új kultúrház épületét.

1990 – június 8-án és 9-én, 44 év elteltével első szabad választások Csehslovákiában.

1992 – Március 5-től Tárnok tagja lett a városok és falval egyletének /ZMOS/.

November 26-tól a Dunamenti Régiók Társaságának tagja /Podunajsky región/.

1992 – 1993 December 31-ről január 1-ére éjszaka megszünt Csehslovákia.

1992 – Megkezdődott a község gázosítása.

1994 –Az Európai Tanács öttagú delegációja látogatta meg Tárnokot

Községben ez év május 9-én tartották meg először a Megbékélés Napját.

Slovák Nemzeti Tanács jóváhagyta a kétnyelvű falvak és városok elnevezését.

November 23-án Tárnokon ülésesztek a Dunamenti Régió Társaságában résztvevő falvak polgármesterei.

1999 – Június 6-án Tárnokon játszották a Somorjai Mezőgazdasági Szövetkezet által kihirdetett kupamérkőzés fotbalmeccseit.

Augusztus 21-én a magyar lakósság Cseh és Magyrországba történt kihurcoltatása 50. évfordulója alkalmából Tárnokon találkozót szerveztek. A találkozón résztvett a Szlovák Kormány alelnöke Csáky Pál is.

December 2-án látogatást tett Tárnokon Magyarországról Feketeerdő község delegációja.

2000 – Február 2-án farsangos maskarádé

Június 19-én Tárnokon halt meg Ordódy Katalin

Július 18-án és 19-én a Szlovák Televízió Magyar Adása dokumentumfilmet készített Tárnokról.

Augusztus 8-án vadászok lövész versenye Tárnokon

November 28-án Tárnokon üléseztek a ZPOHŽ 

     

Bohuš István

 

Irodalom:

 

Kol. aut.: Encyklopédia Slovenska...

FÉNYES, E.: Magyarország geographiai szótára, melyben minden város, falu és puszta, betürendben körülményesen leiratik. IV. kötet.

Kol. aut.: Ottova encyklopédia. Slovensko A - Ž.... 

HÁZI, J. Pozsony vármegye középkori földrajza...

IPOLYI, A.: Csallóközi utiképek...

Kol. aut.: Vlastivedný slovník obcí na Slovensku. zväzok III.

Kol. aut.: Súpis pamiatok na Slovensku. časť III.

Navrátil, Ľ. – Banič, V. – Áč, P. – Végh, F. – Rajský, D. – Kmeť, V.: Srdce žitného...

BOROVSZKY, S.: Magyarország vármegyéi és városai. Pozsony vármegye

Štátny okresný archív Šaľa

TÓTH, J.: Kronika obce Trnávka

 Copyright

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 


 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 
 

 

 

Z DALŠÍCH WEBŮ

REKLAMA